Holnap a Nemzetközi Könyvfesztiválon fogok dedikálni.
Ez nekem egy nagyon furcsa érzés.
Egész életemben nem igazán az számított, hogy valamit én csináltam. Sokkal fontosabb volt az, amit át tudok adni, és hogy annak milyen hatása lesz a másik emberre.
Emlékszem, egyszer valaki azt mondta nekem:
„Tamás, neked kellene ott lenned, ahová emeltél.”
Én pedig elég furcsán néztem rá.
Mert nekem sokkal fontosabb volt, hogy olyat tudjak adni valakinek, amivel ő ki tudja hozni magából a legtöbbet.
Aztán most puff.
Egyszer csak belekerültem abba a helyzetbe, hogy kitelepüléseken dedikálnom kell, közös fényképek készülnek, és most már ott tartunk, hogy a Nemzetközi Könyvfesztiválon is dedikálhatok azoknak, akik megtisztelnek azzal, hogy eljönnek.
Azt hiszem, ez számomra egyszerre hihetetlenül nagy kihívás és nagyon megtisztelő dolog.
Mert ehhez is föl kell nőni.
Föl kell nőni ahhoz, hogy ki merjem mondani: igen, én voltam az, aki ehhez a témához nyúlt. Én akartam valami értéket hozzátenni. És most már azt is el kell fogadnom, hogy amikor valaki az Érzelmeséket értékesnek tartja, akkor annak az alkotójával is szeretne találkozni.
Úgyhogy holnap ott leszek.
Ha már van Érzelmesék könyved, de még nincs dedikálva, nyugodtan hozd el. Ha pedig szeretnél egy könyvet, természetesen erre is lesz lehetőség.
És persze annak is örülök, ha egyszerűen csak odajössz, és találkozunk.
A pontos helyet és időpontot itt találjátok:
https://www.facebook.com/events/4684886558413721
Találkozunk holnap a Nemzetközi Könyvfesztiválon.
